Mivel megérkezett az új kamera, gondoltam elugrom Karintiába, hogy szép tájakon próbálhassam ki. Persze nem teljesen így történt, de a lényeg, hogy tényleg pont most tudtam elmenni pár napra Ausztriába, és szép nyersanyaggal volt alkalmam dolgozni.
Van az a kellemetlen szituáció, amikor valamire nagyon vágyik az ember, aztán amikor megkapja, akkor mégsem tudja kihasználni. Attól féltem ez is olyan lesz. És hiába a remek kamera, ami már rajtam múlik, azon fog elbukni a munka. Szerencsére nem így történt. Igaz, hogy ezt a nézőknek kell eldönteni, de mégis úgy érzem, hogy elsőre egészen jó kis videót hoztam vele össze.
Sok összehasonlítási alapom nincs, mert ilyen kategóriájú kamerát 3 éve nem tartottam a kezemben, és akkor még amúgy is tök hülye volye voltam hozzá. De úgy látom, könnyen lehet vele dolgozni. Minden kézreáll, és baromi szép a képe. Ami egyedül zavar, hogy a kis kompakt kamerához képest (amit eddig hsználtam) nehéz. Ez a felismerés a tegnapi esküvőn hasított belém, fájdalom formájában. Az ember csuklója egy rendezvényen könnyen leszakad tőle, ha mondjuk 10-20 percig tartani kell.
Viszont a súlya, meg a remek képstabilizátor miatt, jól lehet vele mozogni is, és mivel egyelőre nincs pénzem steadycamre, ez egy elég jól hasznosítható tulajdonsága.
Egyelőre ennyit.